Hogyan alakult meg a Jobbik? A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) 1999-ben alakult az ország több egyetemének és számos főiskola hallgatójának a részvételével. A célja akkor az volt, hogy pártfüggetlen módon segítse a nemzeti pártok tevékenységét. A 2002-es választások kudarca után azonban a generációs korlátokat lebontva előbb mozgalommá, majd 2003 őszén politikai párttá alakult.
Mit ért a Jobbik cigánybűnözés alatt? Semmiképp sem azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A cigánybűnözés kriminológiai fogalom, amely azt jelenti, hogy vannak olyan speciálisan a cigány kisebbséghez köthető bűnelkövetési formák – pl.: tömegverekedés, színesfémlopás, késelés, falopás, stb. – amelyeket csak speciális módon lehet kezelni annak etnikai jellege miatt. Ki kell jelenteni, hogy a cigánybűnözés létezik, terjed. Nem a kifejezésen kellene vitatkozni, hanem megoldani a problémát.
Mi a Jobbik megoldási javaslata a bűnözés eme megnyilvánulási formájára? A szervezett, felfegyverkezett, maffiaszerű cigánybűnözéssel szemben csak speciális rendőri egységek vagy akár a hadsereg tud szembeszállni, a vidéki cigánybűnözés felszámolására azonban a csendőrség visszaállítása lehet megoldás. A legsúlyosabb gyilkosságok esetén a halálbüntetés visszatartó erőt jelenthet.
Mi a Jobbik véleménye az Európai Unióról? A mi Európánk nem a jelenlegi föderális, a nemzeteket eltaposó EU, hanem a Nemzetek Európája. Leginkább az EU-realista kifejezés illik ránk. Reálisan látjuk, hogy ez az EU nem vezet sehová, csak a szétesésbe. Ezzel szemben a nemzetek szabad együttműködésén és egyenlőségén alapuló összefogást maximálisan támogatjuk.
A Jobbik felelősségre vonná-e az elmúlt húsz év politikai bűnözőit? Ezt sokan ígérték már, de sohasem valósult meg, mivel akik mondták, azok is részét képezték a fehérgalléros, politikusbűnözőknek. A Jobbik azonban új erő, tiszta párt. Nem köt bennünket sem a kommunizmus, sem az elmúlt 20 év politikai bűnözésének terhe, így bátran állunk a számonkérés és az igazságtétel élére.
Mi a véleménye a Jobbiknak a homoszexualitásról? A Jobbik szerint a nemi vonzódás és a nemi élet magánügy, amely nem utcára való. A homoszexualitás nem természetes vonzódás, ezért propagálását, utcai felvonulásokon való vulgáris megjelenítését a leghatározottabban elítéljük, azzal szemben a legkeményebben fellépünk.
Vajon a cigánysággal mi van ? ? ? Szegedi Csanád
Ahol csak cigányok élnek, ott a többségük jellemzően a társadalmi normákat figyelmen kívül hagyva az őslakosok által előteremtett segélyekből, bűnözésből él. Több mint 500 éve jelentek meg Európában, ám értelmiségük gyakorlatilag sehol nem létezik, az érettségiig is csak elenyésző százalékuk jut el, mindegy, hogy a gazdag Skandináviában vagy egy szegényebb államban élnek. Magyarországon a neoliberális gyarmati rendszer 1990-es bevezetését követően megtiltották, hogy a hatóságok cigánybűnözési statisztikát vezessenek. Szerencsére sok más ország nem hagyott fel e gyakorlattal.
Így pontosan tudható, hogy a cigányságot zömében sehol sem sikerült az iskola és a munka világába illeszteni, a gazdag, fejlett demokráciákban sem, ahol pedig minden lehetőségük megvan rá, és ahol óriási összegű állami apanázst kapnak. Néhány példa: a finnországi cigányság férfitagjainak a finn büntetésvégrehajtás (amely nyilvántartja őket is) adatai szerint 50 százaléka börtönviselt, 68%-ukat ítélték el felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztésre, 92%-ukat már előállították. A gazdag északi országban csupán kb. 10 ezer cigány él, az állam magas színvonalon eltartja őket, mégis, szintén hivatalos adatok szerint több mint kétharmaduk funkcionális analfabéta, és mintegy 40 százalékuk kemény drogokat is használ.
Spanyol hivatalos adatok szerint a romák körében húszszoros a bűnözési hajlam a társadalom átlagához képest, és hasonló arányokat találunk minden más országban is, ahol ezt mérik.
Mi több, manapság, amikor például térségünkből az EU bővítését követően az etnikum magát és a cigánybűnözést Nyugat-Európába is exportálja, szinte mindenütt a legkeményebb hatósági, sőt, katonai eszközökkel lépnek fel ellenük (Ennek az is oka, hogy a cigánybűnözés itt mintegy dupla „áldásként” jelentkezik a zömmel szintén integrálhatatlan harmadik világbeli bevándorlók mellett). Mert sajnos a cigányságot mindig is csak karhatalmi eszközökkel sikerült, ha nem is integrálni, de kordában tartani és ezzel a társadalmi összeomlást előrevetítő korlátlan szaporodásukat gátolni.
Mégis, döntően csak hazánkkal, a magyarsággal kapcsolatban hangzik el unos-untalan a hazai neoliberálisok által külföldre közvetített rágalom: rasszisták, kirekesztők vagyunk. Ehhez képest tekintsük át, hogy Olaszországtól Franciaországig, Svájctól Csehországig és Felvidékig (jelenleg Szlovákia) hogyan bánnak a liberálisok kedvenceivel:
Csehországban több helyütt falakat húztak fel a településeket rettegésben tartó cigányok lakónegyedei köré.
Olaszországban a rendőrség, a csendőrség, az olasz nemzeti gárda, sőt a katonaság összehangolt akcióinak eredményeképpen a szintén brutális bűncselekményeikről ismert cigányokat telepeik ledózerolása után részben fegyveresekkel őrzött táborokba zárták, többségüket pedig, akik külföldiek, kíméletlenül kitoloncolták az elmúlt 2-3 évben. Rómát például – ahol az első romániai cigányok által elkövetett kegyetlen mészárlás után azonnali intézkedéseket hoztak ellenük – már jórészt megtisztították tőlük, méghozzá szinte az összes párt támogatásával. A társadalom egyetértésével találkozó kemény fellépéshez elég volt 1-2 százezer balkáni bűnöző cigány megjelenése a hatvanmilliós Itáliában (mit szóljunk mi, ahol 10 millióra lakosra jut 6-800 ezer roma). Olaszország ma már önmagában bünteti az illegális bevándorlást, és lassan mások is követik példájukat.
Franciaországban gyakran felégetik, megsemmisítik a cigánytáborokat és gyorsított eljárásban utasítják ki lakóikat az országból.
Ficoék Szlovákiája, bár nem barátunk, e téren van mit tőlük tanulni: a szlovák hatóságok kíméletlenek a cigánybűnözőkkel, helyi szinten bármikor szükségállapotot vezetnek be, ha kell (lásd a 2004-es felvidéki cigánylázadás leverését), a segélyeket alaposan megnyirbálták, ráadásul bárki jogszerűen használhatja fegyverét a házába, lakásába betörő kisebbségivel szemben.
Spanyolországban több településről hatósági asszisztálás vagy félrenézés kíséretében elüldözték az őslakosokat terrorizáló cigányságot
Svájcban vagy az USA-ban a gyermekkorú bűnözőket, konkrétan a cigánybűnözőket is elzárják, gyakran elítélik, és több európai ország fontolgatja a büntethetőségi korhatár leszállítását, tekintve, hogy már a 10-13 éves purdék is jeleskednek lopásban, rablásban, késelésben, emberölésben (lásd csupán nálunk a Blaha Lujza téren hetekig nyugodtan rabolgató, késelgető 10 év körüli „Mauglit”)
Romániában a rendőrség és a csendőrség a cigánybűnözők brutalitásának ismeretében rendszeresen és keményen tesz utóbbiak rovására, s a román politika legmagasabb szintjén sem tabu a cigánybűnözés említése. Bár a román rendszer mai napig alapvetően magyarellenes, az Erdélyben sem ritka cigány-magyar konfliktusok során szinte mindig a bűnözők, vagyis a cigányok ellen lépnek fel a hatóságok
A fenti példákon kívül Európa több országában szegregált iskolákba utalják a romákat, azon egyszerű oknál fogva, hogy minden tapasztalat szerint a cigányokkal egy osztályba kényszerített fehér őslakos gyermekek előmenetelét akadályozzák az őket terrorizáló, jellemzően túlkoros romák.
A súlyos tények ellenére sehol nem írnak arról, hogy Olaszországban vagy Finnországban fasizmus tombolna, vagy gárdák ölik a dolgos, békés kisebbséget. Ha egyáltalán bírálják az adott országokat e téren, azok intenzitása meg sem közelíti azt, amit mi kapunk. Ezzel szemben hazánkban 20 éve nincs központi akarat az etnikai bűnözés és terrorizmus megfékezésére, mégis, szinte hétre megjelenik valahol egy hazug cikk arról, hogy Magyarországon a cigányok élete veszélyben van, már-már a nácizmus kopogtat az ajtón, hogy gonosz rasszisták vagyunk.
„ Trianon” a nyugat megbocsájthatatlan bűne
1920. június 4-én 16 óra 32 perckor megszűntek Magyarország ezeréves határai, Magyarországot szétszabdalták a kisantant kérésére a nyugati nagyhatalmak. Saját határainkon belül kerültünk, az országunk 2/3-át elveszítettük, 3 millió magyar ember határainkon kívül rekedt. Mik voltak az előzmények, amik bizonyíthatók? Az első világháború kitörése kinek az érdekét szolgálta, lehetne feltenni a kérdést. Az már bebizonyosodott hogy nem a mi érdekeinket szolgálta, de annál inkább a bécsi udvarnál keresendő, a háborúba citálás az ő találmányuk volt. A körülöttünk lévő kisantant mini államok alig várták Magyarország kivérzését, hogy kellő időben rátehessék mocskos kezüket Magyarország részeire. Országunk szétesésében sok tényező játszott közre, többek között az árulás! Némely embernek nem nevezhető figurák, akik részt vettek a kommunista tizenkilences őrületben, már előre vetítette a haza széthullását és magába foglalta a második világháború eljövetelét. Az úgynevezett Szovjetunióból hazatoloncolt kimosott fejű pribékek vették át a hatalmat, ami megpecsételte sorsunkat. Olyan emberek kerültek hatalomra, és próbálták ráerőszakolni az emberekre akár gyilkosságokkal a kommunista hatalmat, amit egy külföldről importált bolsevista világhatalmi őrületnek hívtak. Országunk Nagy Magyarország martalócok kezébe került, innen kezdődött a lejtmenet, ami országunk széteséséhez vezetett. Mindig voltak emberek, akiknek ha a hátsó felét mutatták jó pénzért, tisztára pucolták és ezért megkapták a jó teljesítményért járó jutalmat, s így vezethették az országot, pl. Kun, Szamuely és stb. hazaárulók. A Trianoni trauma ellenére volt egy hazafi, aki rendbe rakta kis országunkat, őt úgy hívták Horthy Miklós. Nemzet Vezérünk megerősítette országunk védelmét, gazdaságunkat rendbe rakta és visszafoglalta elveszített területünk nagy részét, így Trianon szorítása enyhült. Mint mondottam a második világháború előre volt kódolva, mert a Hitleri nemzeti szocialisták világhatalmi törekvése minket is magával ragadott, és elvezetett a világháború elvesztéséig. A német nemzeti szocialisták után, akik belevittek a háborúba majd vereséget szenvedtünk, megkaptuk a Szovjetunióból importált bolsevista, „seggnyalós” szocialistákat Kádár János személyében. 1945 után nem szabadott beszélni a mi nagy tragédiánkról országunk szétdarabolásáról, sőt Kádár 1961-ben kijelentette, a szocialista barátaink felé területi követeléseink nincsenek. Mivel követeléssel nem álltunk elő, a fejünk felett hozott döntéseket elfogadottnak hitték, mondták. Itt próbálom azt leszögezni, hogy soha de soha nem fogadhatjuk el azt a szégyentelen döntést, amit az akkori nagyhatalmak ránk erőszakoltak. Ezer éves határainkat sokan megpróbálták ledönteni, voltak, akik belülről, voltak, akik kívülről szerették volna nemzetünk szétdarabolását, de tervük csak részben sikerült, mert az ezer éves határainkat nem engedjük lerombolni. 1990-ben a rendszerváltásnál nekünk is követelésekkel kellett volna előállni és a lopott holmit visszakövetelni, de még mindig nem késő! Igazságot Magyarországnak!
Adjon az Isten szebb jövőt!
